Miért dolgozik Donald nagyon keményen egész életében, amikor kisebb erőfeszítéssel nagyobb eredményt is elérhetne?
Tényleg, ha egyszer létezik egy hatékonyabb megoldás a nehéz vödrök fárasztó cipelésénél (nevezetesen: egy vízvezeték felépítése), akkor miért nem él ezzel minden ember?
Kérdezzük meg magukat az érintetteket, avagy:
Interjú Donald-dal és Dagobert-tel
Mindkettejüknek gondoskodni kell a családjukról, hogy legyen elég víz. Hogy oldották meg ezt a feladatot?
Donald
Hamar rájöttem, hogy ha minden nap reggel korán felkelek és nekilátok vödörben hazaszállítani a vizet a tóról, akkor estére összegyűlik annyi, amennyiből (szűkösen beosztva ugyan, de) kijön a család. Így csinálom, amióta az eszemet tudom.
Dagobert
Szerintem ennél jóval kevesebb munkával is meg lehet oldani ezt a feladatot. Terveztem egy vezetéket a tó és a ház között, felbéreltem egy hozzáértő és megbízható csapatot, akik megépítették. Amióta elkészült, csak el kell fordítanom a csapot az otthonomban, mikor vízre van szükségünk.
Donald, maga mit szól ehhez?Donald
Neki bejött, mert szerencséje volt, de én nem hiszek ebben, hogy ez működik.
Dagobert
Pedig Donald-nak is sikerülhetne, ha akarná, ő is felépíthetné a saját vezetékét, csak komolyan rá kellene szánnia magát. Én már bíztattam is erre sokszor, de nem hallgatott rám.
Donald
Ugyan, ez csak mese, nekem nincs időm ilyen ostobasággal foglalkozni. Elfoglalt vagyok, hiszen dolgoznom kell reggeltől estig. Komoly munkám van, nem hanyagolhatom el.
Dagobert
Pedig ez nem mese, hanem a valóság. Ha én meg tudtam építeni a vezetéket, ő is meg tudná.
Donald, miért nem hisz benne?Donald
Még nem is láttam soha, azt mondják, a föld alatt van, dehát ki tudja, mi az igazság!? Szerintem nincs is vezeték, hanem úgy lopja-csalja össze a vizet Dagobert. Apukám is mindig arra tanított, hogy tisztességes úton nem lehet ennyi vizet szerezni. Apám derék ember volt, szorgalmasan dolgozott egész életében (kettesével hordta a vödröket haza a tóról minden nap), nincs okom kételkedni a szavaiban.
Dagobert
Ugyan, ez mellébeszélés! Donald is itt volt, látta, amikor épült a vezeték, látta a földmunkákat, látta a csöveket is.
Donald, ez igaz?Donald
Igen, tényleg így volt. De az az igazság, korábban már én is próbáltam egyszer (na jó, nem egyszer, hanem háromszor) ilyen vezetéket építeni. Nem sikerült egyik próbálkozás sem. Ez a dolog egyszerűen nem működik, és kész!
Dagobert
Donald, ha egyszer rossz ételt szolgálnának fel egy étteremben, felhagynál az evéssel is? Nyilván nem, hanem keresnél tovább egy jó éttermet. Akkor itt miért viselkedsz másképpen? Intelligens vagy, pontosan tisztában vagy vele, hogy azért nem sikerültek ezek a próbálkozások, mert meggondolatlanul fogtál hozzájuk. Az első esetben rossz csöveket választottál, amik nem tudták vezetni a vizet. A második esetben egy megbízhatatlan brigádra bíztad a szerelést, akik aztán szabotálták a munkát. A harmadik esetben viszont minden rendben volt, jól haladtál, emlékszel, én bíztattalak is. De hagytad magad lebeszélni a cimborád által, aki határozottan állította, hogy ez a dolog nem működik, és úgyse fog sikerülni neked sem. Ezért álltál meg félúton, pedig jól haladt az építkezés.
Donald
Ne beszélj így a cimborámról! Ő rendes ember, és mindig igaza van. Sőt akármelyik cimborámat is kérdezem, mindegyik egyetért abban, hogy ezt úgysem lehet megvalósítani. Sokat szoktam velük beszélgetni, mikor találkozunk a tónál a vödrökkel, és ők is megerősítik az én álláspontomat. Miért ne hinnék nekik?
Bocsásson meg Donald, hogy közbeszólok. Nem gondolja, hogy érdemes lenne jobban megfontolni egy olyan ember véleményét, akinek sikerült egy láthatóan kényelmesebb, hatékonyabban működő megoldást találnia?Donald
Dehát, még ha igaz is, vagyis fel lehetne építeni azt a vezetéket, gondolja csak meg, mennyi időbe telne ez! Biztos sok vesződség lenne vele, nekem pedig erre nincs időm. Reggeltől estig hajtás van, nem állhatok le, mi lenne akkor a családommal?
Dagobert, mit szól ehhez? Ebben van némi igazság, nem?Dagobert
Egészen őszinte leszek: ha én ennyire elfoglalt lennék, ha alig lenne szabadidőm, én biztos nem nyugodnék bele ebbe az állapotba életem végéig, hanem megpróbálnék változtatni rajta. Persze, némi áldozatot követelne ez, de csak rövid távon. És hosszú távon bőségesen megtérülne mindez. Donald, okulva az előző próbálkozások tanulságaiból, most már könnyedén sikerülhetne neked is. Nem lenne érdemes adni legalább neki egy esélyt?
Donald
Nem, nem. Ha elkészülne, utána is mennyi gond lenne vele! Emlékszel, három éve is egyszer eltörött a csöved, és két napba telt, míg megjavítottad. És addig nem jutott be víz a házadba. Meg különben is, mit szólnának hozzá például a barátok, ha most egyszeriben nekiállnék egy ilyen dolognak? És ha most sem sikerülne? Rajtam nevetnének utána hónapokon keresztül... Nincs nekem erre szükségem.
Dagobert
Dehát nem gondolod, hogy az a legfontosabb szempont, hogy minél jobban gondoskodj a szeretteidről? Hogy legyen vizük bőségesen, neked meg legyen elég időd velük lenni? Nem érné meg ez a cél némi nehézség és kockázat felvállalását?
Donald
Nem, nem és nem! Nagyszüleim is vödröket hordtak egész életükben, a szüleim is, a városban is majdnem mindenki ezt csinálja, az iskolában is ezt tanították. Így tehát én is ezt csinálom, és kész! És a gyerekeimet is a szorgalmas munkára fogom nevelni, és hogy ne bizonytalan, kockázatos dolgokra pocsékolják az idejüket.
Mit tenne hozzá az utolsó szó jogán, Dagobert?Dagobert
Az én helyzetemben csak mosolygok Donald érvein, mert egy kicsit mulatságos, ahogy kézzel-lábbal makacsul ragaszkodik egy nyilvánvalóan kevésbé hatékony megoldáshoz, és feláldozza élete legfontosabb kincseit: idejét, munkaerejét, energiáját, figyelmét. Mindezeket szabadon megmenthetné magának, ha nem volna ilyen konok. Ugyanakkor nem nézem le ezekért a kissé naív érvekért, mert tudom, hogy egykoron én is így gondolkodtam. Méghozzá azért, mert az én környezetemben is mindenki úgy gondolkodott, mint Donald. Nehéz volt ebből kitörni, erős elhatározás kellett hozzá. De én mindvégig tudtam, miért fontos nekem, hogy elkészüljön az a vezeték, ezért csináltam végig! És most nagyon jó érzés, hogy gondoskodtam magamról és a szeretteimről egész életemre!
Egy milliomost az különbözteti meg az átlagembertől, hogy más van a fejében. Ön melyik álláspontot érezte közelebb magához? Kivel értett inkább egyet, Donald-dal vagy Dagobert-tel? És amikor a víz helyett a pénzről van szó?
A fenti interjú nagyon tanulságos volt, ugyanis Donald megfogalmazta, miért nem lesz minden emberből milliomos, miért haladnak nagyon lassan pénzügyi szempontból az emberek. Hiszen a lehetőség ott van előtte is, nekiláthatna és megépíthetné a saját vezetékét, azonban a fejében található gondolatok meggátolják ebben (előítéletek, téves elképzelések, félelmek, stb...) Elkönyvelte, hogy nem lehetséges, és ebből nem enged.
Aki gyorsabban szeretne haladni pénzügyileg, az nem engedheti meg magának ezt a felületes gondolkodást. Egy milliomos elsősorban abban különbözik az átlagembertől, hogy másképp gondolkodik az életéről, a lehetőségeiről. Tudja nagyon jól: ha átlagon felüli életszínvonalat akar, akkor nem gondolkodhat átlagember módjára. Nem hagyja magát negatívan befolyásolni a környezetében lévő emberek negatív véleménye által, és ezáltal képes kitörni a "vödörcipelésből". Ezáltal képes megvalósítani azt az életet, amelyrevágyik.
Összefoglalva a lényeget:
Donald is szeretne kényelmesebb életet. Meg is van rá a lehetősége, hiszen ott van előtte a példa, de az van a fejében, hogy "nem lehetséges", és ezért egész életében a vödröket cipeli. Azaz: az emberek 90 %-a azért nem lesz milliomos, mert azt gondolja, hogy nem képes rá. Dagobert-nek is célja volt egy kényelmesebb élet. Utánajárt, megtalálta hozzá az eszközt, nekilátott és megvalósította. Ezért neki soha többé nem kell vödröket cipelnie, szabadon élhet.
Azaz: az emberek 10 %-a azért lesz milliomos, mert elhiszi, hogy képes rá.
Minden fejben dől el!
A tanulság a következő: aki el szeretne indulni egy kényelmesebb, szabadabb élet irányába, annak elsősorban a gondolkozásán kell javítania, szigorú önvizsgálatot kell tartania.
Természetesen egy célratörőbb, pozitívabb gondolkodással, szemlélettel önmagában nem leszünk milliomosok, nem gazdagodunk meg egycsapásra, naivitás volna ezt gondolni. De akkor is ez a szükséges és elengedhetetlen első lépés, ami nélkül soha nem érünk az út végére, soha nem érjük el a célunkat.
Lesz-e Önből milliomos?
Ha alaposan megnézzük, mi a közös a sikeres emberekben, három dolgot fogunk találni: bölcsességet, bátorságot és kitartást. Bölcsesség ahhoz kell, hogy felismerjük a lehetőségeinket. Bátorság ahhoz kell, hogy megragadjuk őket. És kitartás ahhoz kell, hogy valóra is váltsuk őket. Vajon Ön mindhárommal rendelkezik?
Önnek, ha elege van abból, hogy mindenhonnan csak panaszkodást hall, és szeretne inkább arról beszélni, hogyan lehet megoldani a problémákat és hogyan lehet tenni egy szebb élet reményében. Önnek, ha nem szeret kiszolgáltatott helyzetben lenni, ha jobban érzi magát, amikor irányítani tudja a sorsát és kezében tartani a jövőjét. Önnek, ha egy fontos cél érdekében képes küzdeni és nem ijed meg az első apró nehézségektől. Önnek, ha örömöt okoz, amikor jó példát tud mutatni másoknak. Önnek, ha nem szereti, amikor mások döntenek a feje felett. Önnek, ha még emlékszik az álmaira, és hisz a valóra váltásukban.
Ha magára ismert, akkor szinte biztos, hogy nagyon élvezné azt a kihívást, amit a saját "vízvezetékének", vagyis a passzív jövedelmet termelő üzletének felépítése jelentene. Különösen azután, ha az első sikerek majd visszaigazolják, hogy jó úton indult el. Addig is azonban határozott elszántságra és kitartásra van szüksége.
Ha Ön hisz magában, hogy kitartóan végig tudja járni a saját céljához, a sikerhez vezető utat, akkor nyilvánvalóan meg fogja próbálni és képes is lesz megcsinálni! Hajtani fogja valami belülről, hiszen tudja, hogy rengeteget nyerhet: egy sokkal szebb és gazdagabb életet, ha van bátorsága tenni érte. Reméljük, ezen bátorság összegyűjtésében ez az oldal, a Milliomos Képző oldala is segíteni tud valamennyit.
